‘Never was there a time when I did not exist, nor you, nor all these kings; nor in the future shall any of us cease to be.’
(Krisna – Bg 2:12)
‘Never was there a time when I did not exist, nor you, nor all these kings; nor in the future shall any of us cease to be.’
(Krisna – Bg 2:12)
“A pokol terelmeny. A mennyorszag is.
Ketfele ter. A mennyorszag szabad,
a masikra lefele latunk,
mint egy alagsori szobaba,
fontrol lefele latunk, mintha
egy lepcsohazbol kukucskalnank lefele
egy akarattal nyitva hagyott (felejtett?)
alagsori szobanak ajtajan at.
Ott az tortenik, ami epp nekem
kibirhatatlan. Talan nem egyeb,
kibontanak egy rongyosladat,
lemerik, hany kilo egy hattyu,
vagy ezerszeres ismetlesben
olyasmirol beszelnek azzal
az egyetlen lennyel, kit szeretek,
mirol se irni, se beszelni
nem lehet, nem szabad.”
(Pilinszky – Terek)
‘Hat o nem eppen kifinomult lelek…, hanem kozonseges senki, akit nem erdekel mas, csak az igazsag.’
(Platon – Hippiasz)
‘A hazad itt allt, – szerte szallt!
Ezt latod, erted. Azt nem erted,
hogy hazad eppen igy ert veget –
A csoda, hogy addig is allt!
Mert nem volt hazanak eleg,
hogy emesztesed vacsorara
e dombok aszujat kivanta,
es e lapalyok kenyeret.
Es nem volt hazanak eleg,
hogy elmosolyodtal es oldalt
oda is neztel, ha megszolalt
izes magyarul a cseled.
Es nem volt hazanak eleg,
hogy este, leteve a konyvet,
elnyeltel Bottyanert egy konnyet:
az volt a fem, a derek…!
Es nem volt hazanak eleg,
hogy kitekintve vonatodbol
elgondoltad az aratokrol:
mast erdemelne ez a nep.
Es nem volt hazanak eleg,
a harom szin, ha rad se hagytak,
hogy egykor jelkep volt: szabadsag,
egyenloseg, testveriseg!
Es nem volt hazanak eleg,
hogy idegeden atengedted
ho szeszkent azt a nehany verset,
Adyet, Tothet, Jozsefet.
Es nem volt hazanak eleg,
a Gellerthegyen a raketa
s a Varosiban a bokreta
es a szobroknal a beszed
s a szollohegyi estebed
s a dunnyoges, mig poharadbol,
a holdvilagban a vorosbor
tigris-szeme villant feled
es lengetted ujjad hegyet
az eg fele, mint ezred ota
minden magyar, ha szol a nota
es Gracza Gyorgy s a Feszty kep
es ha, elvezve a veszelyt
es azt a kejt, hogy megjosoltad,
hallgattal titkos leadokat
/es utana ciganyzenet/
s a hortobagyi magas eg
s a negyes gemeskut nagy arnya
s az elso kiraly koronaja
diszitve penzed kozepet
s ha ugy mondtad: is: feleseg
e szep szoval s ha, bar biraltad,
edesnek nevezted apadat,
s a falon a festett cserep.
Nem volt a hazanak eleg,
nem volt eleg, hogy el ne essen,
tudd meg, az volt a csoda itten,
hogy ossze nem dolt mar elebb!
Mert attol nem lett a tied,
hogy hizelegve es hazudva
raragasztottad egy hegycsucsra
egy kiraly, egy vezer nevet.
Nem volt eleg, nem volt eleg
sem a huseg, sem szivossag,
mitol egybeall egy-egy orszag
s nemzet is lesz a nemzedek.
S a batorsag sem volt eleg.
Kulon-kulon bar odahagyta
sorsat a sok hos aldozatra,
az sem volt eleg menedek.
Mert sem ero, sem bolcseseg
nem lehet eleg, hogy megojja
a hazat, amelyben rakoja
nem lelheti meg a helyet.’
(Illyes Gyula – Nem volt eleg)
‘Boldogok a szelidek: mert ok oroksegul birjak a foldet’
(Mt. 5:5)
‘I count the days to find
What was left behind
Only these names I clutch
Will lead me to my home
Somehow this river marks
A wrinkle hand in mine
And everyday that parts
The water into two
Mothers and feathers start
To drown the living proof
I can’t remember these lakes of blood
Wrapped in a blanket
There sweats a cut’
(The Mars Volta – Cygnus… Vismund Cygnus)
Fontos kerdesekben a sajat velemenyem erdekel a legkevesbe
‘Self-destruction at hand – a way to live and shape your life,
But the further it goes the more and more we stretch for the knife.’
(Deathstars – New Dead Nation)
‘Barany vagy te a farkasok kozott. Legy bolcs, mint a kigyo es artatlan, akar a galamb.’
(Gone Baby Gone)
‘az bajom van velled
sir a szivem erted
sir a szivem erted
majd meghalok erted
indulj el egy uton
en is egy masikon
hol egymast talaljuk
egymasnak se szoljunk
aki minket meglat
mit fog az mondani
azt fogja gondolni
idegenek vagyunk
idegenek vagyunk
szeretet tartunk
ahol osszegyulunk
ketten szeretkezunk’